A devizahiteles és a reklámadótörvényt is módosítaná a törvényalkotási bizottság
Nem 25 ezer forint, hanem 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén terhelné adófizetési kötelezettség a hirdetés megrendelőjét akkor, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről.
Erről szóló módosító javaslatot fogadott el szerdán az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a reklámadóról szóló jogszabály változtatásához. Eszerint az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. A testület több ellenzéki tagja, köztük Bárándy Gergely (MSZP) és Fodor Gábor (független) is az RTL Klub és a sajtószabadság ellen irányuló jogalkotásnak tartotta az eredeti előterjesztést, amely szerintük politikai céloktól motivált, így megengedhetetlen. A jobbikos Szilágyi György szerint a kereskedelmi csatorna keddi riportjával kis- és közepes vállalkozásokat mentett meg az adófizetéstől, mert a bizottság annak hatására készítette el javaslatát.
L. Simon László (Fidesz), a törvényjavaslat előterjesztője a testület ülésén azt mondta: támogatja a bizottsági javaslatot, bár az nem szolgálja eredeti előterjesztése célját, azt, hogy multinacionális internetes cégeket - amelyek a nem növekvő magyar reklámköltésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki - rávegyék az adófizetésre. Ezt nemzeti protekcionizmusnak nevezte, amely a költségvetésnek kedvezne. Hozzátette, hogy azért tudja mégis elfogadni a módosítást, mert érzékeli, hogy a kérdéssel kapcsolatban pánikhangulatot lehet kelteni a kis- és közepes vállalkozások körében, ennek pedig nem látja értelmét. Kijelentette, hogy javaslatában nincs benne az RTL szó, a sajtószabadság elleni vádra pedig azt mondta, ahhoz semmi köze annak, ha egy jelentős bevételre szert tevő médiavállalat a korábbi évek számviteli trükkjeivel felhalmozott elhatárolt veszteségével csökkenti adófizetési kötelezettség, "ha tetszik, kiszervezi az országból a jövedelmet".
A törvényalkotási bizottság a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatához is elfogadott módosításokat. Ezek értelmében a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Azt is rögzítették, hogy a jogszabály nemcsak a végtörlesztésben érintettekre nem vonatkozna, hanem azokra sem, akiknek a kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte.
A törvény, amelyről várhatóan pénteken szavaznak, kimondaná: felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-éig. A változtatás pontosítja azt is, hogy a jogszabály a 2004. január 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik, de olyan eljárási szabályokat is rögzít, amelyek gyorsíthatják az esetlegesen a bankok által indított pereket. A testület ugyancsak elfogadta azt a módosítást, amely szerint a meglévő szerződések esetében - akár forint- akár devizahitek - az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.
A törvényjavaslattal kapcsolatban a szocialista Legény Zsolt és frakciótársa, Bárándy Gergely a hatástanulmányokat hiányolta, szerintük ezek nélkül a gyorsan beterjesztett javaslatról nem tudható biztosan, hogy valóban a hiteleseket segíti. Az ülésen Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára és Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke is megerősítette, hogy a módosító javaslatokról részletesen egyeztettek a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal. Az államtitkár kifejtette azt is: mivel folyamatban lévő szerződésekbe avatkozna be a jogszabály, pontosan követik a Kúria ezzel kapcsolatos döntését.
