Az építőipari fellendülés az év második felében várható szakértők szerint
Az építőipar tavalyi stagnálása után az idei év második felében számítanak a szektor fellendülésére az MTI-nek nyilatkozó szakértők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint tavaly novemberben az építőipari termelés volumene 0,2 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, 2015 első tizenegy hónapjában az építőipari termelés 2,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a rendelésállomány drasztikus csökkenése előrevetítette az építőipar teljesítményének visszaesését. Hozzátette, hogy az eddigi adatok szerint az ágazat teljesítménye 2015-ben stagnálhatott, az éves kibocsátás 2100 milliárd forint körül lehet, 2014-hez hasonlóan.
Koji László szerint látni kell azt is, hogy az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene továbbra is elmaradt az egy évvel korábbitól, majdnem 47 százalékkal. Kiemelte ugyanakkor, hogy trendforduló van kibontakozóban: míg az elmúlt két-három évben a mélyépítés, útépítés, vasútépítés, az úgynevezett egyéb építmények ágazat területén volt dinamikus növekedés, 2016-ban arra lehet számítani, hogy a növekedés az épületek építésénél lesz. Ez alatt az egészségügyi, oktatási és sportlétesítmények vagy közintézmények építését és rekonstrukcióját kell érteni - tette hozzá. Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormány új otthonteremtési programja és lakástámogatási rendszere az idei év második felében hozhat érzékelhető növekedést az építőipari kivitelezőknek, valamint 2017-ben az új lakóingatlanok számának emelkedésében éreztetheti hatását.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a megrendelés-állomány korábbi zsugorodása miatt az ágazat növekedésének novemberi megtorpanása nem számít meglepetésnek. Az egyéb építmények ágazat zsugorodása az út- és vasútfelújítás munkálatok kifutásával áll összefüggésben, míg az ipari épületek építése megugrott. Ez kedvező jel a negyedik negyedéves beruházásra vonatkozóan - vélekedett. Az elemző pozitívnak nevezte, hogy az új megrendelések volumene ismét emelkedni tudott, ami a sportlétesítmények, oktatási, illetve ipari épületekre kötött nagy értékű szerződések felfutásának köszönhető. Véleménye szerint az idei év első fele még nem lesz túl erős az építőipar számára, sőt várhatóan csökken a termelés, de a harmadik negyedévtől ismételten emelkedő trend bontakozhat ki.
A kormány minőségi lépést vár az építőipartól, a szektornak is fel kell készülnie a növekvő igényekre - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.
Lepsényi István az új otthonteremtési program építőipari hatásairól tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a program nyújtotta lehetőségeknek maximális hatékonysággal, korszerű technikák és anyagok alkalmazásával kell megfelelni. Ehhez új munkaerőt kell felvenni, kiképezni, valamint kapacitásbővítést is szükséges végrehajtani, amiben állami támogatásra is számíthatnak a vállalatok - tette hozzá. Jogos elvárásnak nevezte az építőipar részéről is, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt optimalizálódjanak a vállalkozási feltételek, és a támogatási lehetőségek jobb kihasználásával növekedjen a kereslet is.
Az államtitkár úgy látja, érzékelhető az ágazat fejlődése. A legújabb adatok szerint az építőipar teljesítménye tavaly januártól novemberig 2,8 százalékkal nőtt éves szinten, a foglalkoztatottak száma 11 ezerrel bővült, a 2012-es mélyponthoz képest 40 ezerrel többen, 275 ezren dolgoznak a szektorban. Novemberben az ágazat úgy mutatott javuló teljesítményt, hogy 2015-ben nem jelentkezett számottevően az uniós pénzek hatása, valamint az otthonteremtési programmal kapcsolatos várakozások miatt jellemzően elhalasztották az építőipari beruházásokat - emelte ki.
Lepsényi István elmondta, hogy a kormány az otthonteremtési programot azért tartja kiemelten fontos feladatnak, mert a gazdasági növekedés ösztönzésén túl olyan hosszú távú társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához járulhat hozzá, mint a kedvezőtlen demográfiai trend megfordítása a születések számának növekedésével, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartása. Sokkal kevésbé vonzza a fiatalokat a külföldi munkalehetőség, ha látják, hogy Magyarországon is "záros határidőn belül, értelmes körülmények között" módjuk van önálló lakáshoz jutni - tette hozzá.
Természetesen az intézkedések jelentős költségvetési kiadással járnak, azonban középtávon meg fog térülni az állami támogatás - vélekedett az államtitkár. Az új lakások építéséhez adott ösztönzők elősegítik a gazdasági növekedést, valamint a foglalkoztatás bővülését is. Tízezerrel több új lakás megépítése 200-240 milliárd forint új beruházást generálna, mely a bruttó hazai terméket 0,4-0,5 százalékponttal növelheti - mondta. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: Magyarországon nagyon kevés új lakást építenek nemzetközi összehasonlításban. Tavaly tízezer lakosra 8,7 új lakás jutott, Csehországban ennek majdnem a háromszorosa, Lengyelországban több mint a háromszorosa az arány - ismertette. Ebből kiindulva legalább a duplájára, tízezerről húszezerre kellene növekednie a lakásépítéseknek Magyarországon, az építőipar kapacitása is nagyjából ezt a növekedést biztosítja - vélekedett. Az ingatlanárak a kereslet növekedése miatt kis mértékben emelkedhetnek, de ez az elmúlt évek növekvő tendenciájából fakad. Az áfacsökkentésnek egyértelműen meg kell jelennie az árak csökkenésében, azt nem szabad "lenyelni" - fogalmazott.
