Szakértők szerint elmarad a válság előttitől a lakásszektor teljesítménye

Bár a lakásszektor kezd erőre kapni, teljesítménye továbbra is elmarad a válság előtti szinttől - mondták kedden piaci szakértők az MTI-nek a KSH reggel kiadott jelentését kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint az év első felében a használatba vett lakások száma 21,8, a kiadott újlakásépítési engedélyeké pedig 17,9 százalékkal nőtt a múlt év első hat hónapjához képest. A lakásépítés első félévi növekményét az első negyedév kiugró adatait adják. A második negyedévben csak 1 százalékkal több lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben a használatba vettlakások száma 50,7, a kiadott új lakásépítési engedélyek száma 19,6, százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) a KSH adataira reagálva az MTI-vel közölte: amennyiben a lakásépítésnél az első félévben mért 22 százalékos emelkedés kitart a második félévben is, úgy 11 ezer lakás épülhet idén, de ez még mindig csak arra elég, hogy a magyar lakásállomány 400 év alatt újuljon meg. Az egyesület szerint a magyar lakásállomány 100 éves megújulási üteméhez évi 43 ezer lakást kellene építeni, de az idei első féléves teljesítmény a 2008 első félévében használatba vett lakások 29 százalékának felel meg. A lakásállomány megújításához hosszú távú lakásprogram szükséges, ez a lakosság és a hazai építőipar együttes érdeke - hangsúlyozza a TLE közleménye. Az évi 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti. 

A TLE szerint fontos lenne, hogy a kormány tűzzön ki lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelése a lakáskörülmények fejlesztéséről. A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány ugyanis nem alkalmas arra, hogy 400 évig fennmaradjon.

Balatoni András, az ING vezető elemzője kiemelte, hogy tartós és elnyújtott lehet a lakáspiaci konszolidáció. A válság előtti időszakhoz képest ugyanakkor messze elmarad a lakáspiaci aktivitás mind a kiadott építési engedélyek, mind az új lakások építését illetően - tette hozzá. Az építési engedélyek számában robosztus növekedés figyelhető meg, ez azt mutatja az elemző szerint, hogy a lakáspiac "elkezdett erőre kapni". A lakáspiaci konszolidáció azért lehet tartós, mert a háztartási szektor mérlegalkalmazkodása javul, azaz visszafizetik a korábban felvett hiteleiket. A másik okként egyfajta kivárást vagy árhatást említett, ami azt jelenti, hogy amíg az árak mérséklődnek, addig a háztartások nem lépnek be vevőként a piacra. A gyenge kereslet árcsökkenést eredményez, az árcsökkenés pedig visszafogja a keresletet. A kérdés az, hogy ez az "ördögi kör" mikor áll meg, mert akkor a lakáspiac is érdemben hozzájárulhat az építőipari konjunktúrához - mondta. Ez szerinte a jövő év közepén bekövetkezhet.